Hírlevél olvasás

Méretét tekintve Magyarország 7. legnagyobb városa 116.000 lakossal. Az ukrán, szlovák és román határ közelében fekszik.

Történelme dióhéjban: régészeti kutatások szerint a város területe már a 10. században lakott volt. Ennek ellenére a viszonylag fiatal települések közé soroljuk Nyíregyházát, hiszen az igazi változások a XVIII. századra tehetőek. Akkor érkeztek azok a szlovák telepesek - mai szóhasználattal tirpákok -, akik Nyíregyháza város köré ún. bokortanyákban telepedtek le, sajátos településszerkezetet kölcsönözve így Nyíregyháza környezetének. A nyíregyháziak életének legfontosabb eseménye az 1824-es örökváltság volt, amikor a földesúri joghatóság alól megváltották magukat, majd 1837-ben Nyíregyháza megkapta a városi rangot.

Ma egy pezsgő életű, hangulatos és szép város fogadja vendégeit. Parkok, terek, hatalmas zöld területek, modern és régi épületek alakítják a városképet, melynek sikerült megőriznie régi meghitt hangulatát. 

A város egyik legnevezetesebb emlékműve a barokk stílusban épült evangélikus templom. A főtér hangulatát az eklektikus Városháza, a Kossuth-szobor, a Takarékpalota és a kéttornyú neoromán római katolikus templom adja.

A mai kor remekműve a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Nyíregyházi Főiskola új szárnyai és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. A múlt emlékeit a Jósa András Múzeum és a Kállay-gyűjtemény őrzi.
 

Szatmárnémeti Szatmár megyében, Észak-nyugat Romániában található, a Szamos folyó mentén, 13 kilóméterre Magyarországtól és 27 kilóméterre Ukrajnától.

A város 126 méter tengerszint feletti magasságban fekszik az Alsó-Szamos hordalékos síkságon. Természetföldrajzi szempontból Szatmárnémeti a Szamos árterületén található, a folyó mindkét oldalán, amely a város közelében elkeskenyedik, viszont előtte és utána is szélesebb.

Nagy esőzéseket követően a város közelében különböző földrajzi jelenségek váltakoznak (homokos partok, süllyedt területek).
Habár városi rangot csak 1230-ban kapott a település, a Castrum Zotmar nevű erőd már Anonymus írásaiban, mint egy, a Menumorut vajda által a X. század (972) óta vezetett terület jelenik meg. A Gizella királynő által 1006-ban betelepített teuton telepesek a város központja - Villa Zotmar – körül találtak lakhelyet, ahol az őslakók is éltek, később pedig más germán telepesek is érkeztek ide.

A vár és a városközpont – mely ősi kereskedelmi utak kereszteződésében volt található – a középkor óta jelentős gazdasági, politikai és katonai szerepet töltött be. A XVIII. században, többszöri lerombolás és újjáépítés után a szatmári vár eltűnt, a XX. század kezdetétől elindul a település városiasodása. A Szamos folyót szabályozták, a mocsarakat lecsapolták, gátakat építettek és a gazdaság fejlődni kezdett. Ma Szatmárnémeti, több mint 113000 lakosával, Szatmár megye gazdasági, társadalmi és kulturális központja, megyeszékhelye.

A város gyógyvizéről híres, hangulatos üdülőhelye Sóstógyógyfürdő. Sóstógyógyfürdő Nyíregyháza város-központjától alig 6 kilométerre található gyógyvizéről híres fürdőhely, mely a várost övező tölgyes erdő szélén, a szikes vizű tó körül fekszik. A tóban nemcsak fürdőzni, hanem csónakázni, vízibiciklizni és horgászni is lehet.

Az Állatparkot mindenképp látni kell. A 24 hektáros erdős területen öt kontinens 300 állatfajának több mint háromezer egyede várja természetes körülmények között a látogatókat. Az Afrika panorámát többek között zsiráfok, zebrák és oroszlánok, Ausztráliát a kenguruk képviselik, a sarkvidékről fókák érkeztek, de találunk itt trópusi madárházat, medvéket, farkasokat, bölényeket, majmokat és eredeti parasztudvart is.

Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója a 2005. őszén átadott Aquarius Élményfürdő. Az egész évben üzemelő fürdő élmény-, termál-, gyermek- és szaunavilágával az egész család számára felfrissülési lehetőséget nyújt.

A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.

Nyáron a gyerekek örömét szolgálja a Csi-hu-hu városnéző kisvonat, az egykori villamost idézi az omnibusz, de a környéket kerékpárral is felfedezhetjük.

További információt itt találhat.

Szatmárhoz kapcsolható híres személyiségek: Ady Endre, Bakócz Tamás, Csűry Bálint, Károlyi Gáspár, Dsida Jenő, Gaál József, Kaffka Margit és mások.

Itt élt Aurel Popp festőművész, akinek a megye művészeti múzeumában állandó kiállítása van, nevét utca, valamint a művészeti líceum viseli.

Szatmárnémetiben hagyomány a vívás 1885 óta, és ez az a város amely a legtöbb világ- és olimpiai bajnokot adta Európában (Stahl Katalin, Marcela Moldovan, Suzana és Ştefan Ardeleanu, Kuki Péter, Luczki Rudolf, Tere Géza és Csipler Sándor).

A Közigazgatási Palota 97 méteres magasságával Erdély legmagasabb és Románia egyik legmagasabb épülete. Az épületnek vagy három kisebb tornya és egy nagyobb főtornya. A három kisebb torony a Szatmár megyében élő három nagy etnikai csoportot szimbolizálja: románokat, magyarokat és németeket, míg a nagy torony a három csoport közti kapcsolatot jelképezi.
 

További információt itt találhat.