1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Főoldal
Letöltés
2014+
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Magyar-román közös siker
2012.05.16. - Újabb sikert könyvelhetünk el az alkalmazott kutatás területén. Két év előkészítő munkája után május 17-én, csütörtökön adják át Közép-Európa egyik legmodernebb környezetvédelmi laboratóriumát Szegeden, egy magyar-román közös projektnek köszönhetően.
A laboratórium létrehozása a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül valósult meg. A határ menti pályázatnak az volt az egyik sajátossága, hogy a magyar és a román partnereknek egyaránt részt kellett vennie az előkészítésben, illetve a pályázat lebonyolításban. Az együttműködés során meg kellett határozni, hogy melyik partner milyen feladatot lát el a projektben, de az egész folyamatot az úgynevezett „Vezető Partner" felügyelte. E partner a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Szegeden lévő Biotechnológiai Intézete (BAY-BIO).
„A projekt ötlete a miénk volt, de lévén hogy mi biológusok és vegyészek vagyunk, a kutatáshoz szükségünk volt jó matematikai háttérre. Ezért kerestünk megfelelő partnert a pályázathoz - mesél a projekt hátteréről a Biotechnológiai Intézet igazgatója, dr. Kiss István. - Nem volt előzmények nélküli, hogy Nagyváradi Állami Egyetemet és Dr. Wesselényi Tibor egyetemi tanárt kerestük fel, hisz régóta jó kapcsolatban vagyunk velük. Míg mi fogjuk végezni a méréseket és a kísérleteket, a nagyváradi kollégák fogják matematikai rendszerbe helyezni a mérési adatokat."
A szegedi biológusok és biotechnológusok a felszín alatti vizek és talajok kármentesítésével foglalkoznak. Bár az olajat baktériumokkal meg lehet „etetni", ám a felszínről vizsgálva nehéz megállapítani, hogy a talajba leszivárgó olaj útja merre vezet a földben. A szegedi kutatók ezért jutottak arra, hogy jó volna, ha létezne egy olyan modellező rendszer, amely követné a felszín alá jutó szennyező anyagok mozgását, s így az ott keletkezett kárt is meg lehet szüntetni.
Ennek érdekében a szegediek a miskolci, mechatronikával foglalkozó kollegáikkal közösen olyan szenzorokat fejlesztenek ki, amelyekkel nyomon lehet követni a felszín alatti történéseket s azt, hogy a baktériumok tisztítják-e a szennyezett részt vagy sem. A szenzorok akár laboratóriumban, akár terepen használva önállóan működnek, nem igényelnek felügyeletet, s az interneten keresztül a világ bármely részéről ki lehet elemezni az általuk összegyűjtött adatokat.
„A szennyezés nem ismeri a térképen meghúzott országhatárokat." - mondja az intézetigazgató, aki fejlesztő kollégáival együtt olyan cégeknek dolgozik, akik kármentesítésre keresik a megoldásokat. Az újonnan beinduló laboratóriummal és a modellező rendszerrel sok nemzetközi fejlesztési kutatást lehet majd végezni a jövőben. Franciaországból máris jelentkezett érdeklődő az új magyar-román projekt iránt, de dr. Kiss István a közép-európai országokból várja majd a legtöbb érdeklődőt.
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft a laboratórium átadásának napjára tudományos konferenciát hívott össze a Szegedi Tudományegyetemre. Számos magyar-román érdekeltségű cég mellett olyan nagyvállalatok képviselőit is várják, mint a MOL, a TVK, vagy a Borsodchem, és a környezetvédelmi fejlesztésekben érdekelt kutatóintézetek és vegyipari cégektől is várnak résztvevőket.
A „Környezetvédelmi kármentesítés határok nélkül" című konferencián többek között a szennyezett ipari területek és a felszín alatti vizek szennyezéseinek tisztításáról, a vízben oldott szennyeződések és talajok tisztításáról, a kármentesítéshez szükséges biotechnológiai támogatásról, a szennyezett területek mikrobiológiai feltérképezéséről, valamint az ivóvízbázisok elszennyezésének megakadályozásáról lesz szó.
Forrás: hetivalasz.hu