1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Főoldal
Letöltés
2014+
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Magyar-román kamarai együttműködés megújuló energiaforrásokat hasznosítása
2011.10.28. - Közösen készíttetett tanulmányokat a természetes energiaforrások hasznosításának elősegítésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a romániai Szatmár megyei kereskedelmi és iparkamara; az Európai Unió által támogatott 43 ezer eurós, mintegy 12 millió forint értékű projekt záró konferenciáját október 27-én tartották Nyíregyházán.
Pekó László, a szabolcsi kamara elnöke elmondta: a két szervezet a tanulmányokkal a potenciális befektetőket szeretné segíteni a magyar-román határ mentén, beruházási döntéseik meghozatalánál.
A közös projekt során a szakemberek pontosan feltérképezték az energia-szektor fejlesztési lehetőségeit, amit az érdeklődő vállalkozások, sőt települési önkormányzatok is hasznosíthatnak. A kamarai vezető hozzátette, hogy a beruházásra vállalkozók önállóan, vagy együttműködve, akár közös, magyar-román tőkével is megvalósíthatják fejlesztési terveiket a megújuló energia hasznosításánál. Pekó László a tanulmányok közül kiemelte: a megújuló energia előállítása területén számos lehetőség nyílik befektetésre, hiszen mind Szabolcs-Szatmár-Bereg, mind pedig a romániai Szatmár megye jó adottságokkal rendelkezik.
Szabolcsban például 3.000 négyzetkilométert meghaladó a mezőgazdasági szántóterület, míg az erdők nagysága közel 600 négyzetkilométer, s ez "valóságos aranybánya" a biomasszás energia-, valamint a hajtóanyag előállításhoz.
A romániai Szatmár megyében szintén közel 600 négyzetkilométer nagyságú az erdőterület, a szántó pedig nagyobb a határon inneninél, meghaladja a 4.400 hektárt.
A területeken a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás során évente több millió tonna biomassza alapanyag képződik, így például növényi hulladék, gabona- és repceszalma, kukorica- és napraforgószár, vagy fanyesedék, ami tüzelőanyagként szolgálhatna. Emellett úgynevezett energianövényeket is lehetne telepíteni, fákat, füveket, vagy nádféléket.
Az alapanyagot kisebb, vagy akár közepes méretű települési fűtőművek, kiserőművek működtetéséhez lehetne felhasználni.
A földeken motorhajtó anyagok, biodízel és bioetanol előállításához szintén lehetne termeszteni repcét, kendert vagy tritikálét, illetve a leggyengébb minőségű területeken csicsókát is, amelyből 7-12 liter bioalkohol nyerhető mázsánként. Az állattartó telepek pedig a biogáz előállításánál játszhatnának szerepet.
A nap és a szélenergia hasznosításához szintén jók a feltételek a két megyében, mivel a napsütéses órák száma Szabolcsban évenként 1.700-2.000 közötti, a romániai Szatmár megyében pedig 2.300 fölötti. A szél sebessége 60 méteres magasságban 5-8 m/s. Az adatok alapján jó hatékonysággal működtethetők lennének napelemek, napkollektorok és szélkerekek, használati meleg víz vagy elektromos áram előállításához.
Egy másik tanulmány szerint a föld alatti termálvíz-készletet ugyancsak jó hatékonysággal lehetne hasznosítani mindkét megyében, a magasabb hőmérsékletűt akár fürdők, strandok létrehozásánál, míg az alacsonyabbat leginkább kommunális fűtésre.
A befektetéseket elősegíti az is, hogy Magyarországnak 2020-ig a 2005-ös 4,3 százalékról 13 százalékra, míg Romániának 17,8 százalékról 24 százalékra kell növelnie a megújuló energia arányát a felhasználásban - mondta Pekó László, szabolcsi kereskedelmi és iparkamara elnöke. (MTI)