1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
Főoldal
Letöltés
2014+
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
A támogatásra jogosult határmenti terület Magyarország délkeleti és keleti, illetve Románia északnyugati és nyugati területeit foglalja magában. Négy-négy egymással szomszédos magyarországi, illetve romániai megyéből áll.
Földrajzilag a terület a Kárpátok hegység és a Kárpát-medence részét képezi; magyar oldalon a teljes terület a magyar Alföld része, míg a román terület több részbl tevődik össze: a Nyugati Román Alföld, a Nyugati-hegység, illetve a Nyugati-Kárpátok (Muntii Apuseni) kisebb része is ide tartozik.
A határmenti megyéken több folyó folyik keresztül, amelyek Romániában erednek és Magyarországon ömlenek a Tiszába (a Maros, a Körös, a Berettyó és a Szamos). Mivel ezek a folyók összekötik egymással a szomszédos megyéket, különleges lehetséget kínálnak a határon átnyúló együttműködésre. Az államhatár teljes hossza 448 km, ebből 415,8 km szárazföldi, 32,2 km pedig folyami határ (a Maros, Körös és Szamos folyókon).
A nyolc megye teljes területe 50.454 km2, ennek 43,7%-a Magyarországon, 56,3%-a Romániában található. A magyar terület Magyarország teljes területének 23,7%-át, a romániai terület Románia teljes területének 11,9%-át teszi ki. 2004-ben a terület összlakossága meghaladta a négymillió főt, amelynek csaknem fele Magyarországon, a felénél valamivel nagyobb része pedig Romániában él. A magyar oldalon Magyarország lakosságának csaknem egyötöde (19,7%), a román oldalon pedig a román összlakosság 9,7%-a él.